Filmvilág vetítés és utána beszélgetés Varró Attilával.

–––

Szinkronizált változat ※ Hungarian-dubbed version without subtitles

–––

Visconti szó szerinti partitúraként kezelte a regényt, és annak tikkasztó, bénító atmoszféráját kitűnően jelenítette meg a filmvásznon. A fülledt helyiségben Meursault ül a vizsgálóbíró előtt, aki megkérdezi a férfit, hogy gondoskodott-e védőügyvédről. "Miért? Az én ügyem nagyon egyszerű" - feleli Mersault a távolba révedve. Visszaugrunk az időben arra a napra, amikor hivatalnokunk táviratot kapott a menhelyről, hogy édesanyja meghalt. Az Algírtól nyolcvan kilométerre levő szeretetházban az igazgató magára hagyja a férfit anyja holttestével. "Szinte egy pillanat alatt beesteledett. Az ablak mögött megsűrűsödött az éjszaka..."

–––

Luchino Visconti treated the novel as a literal score and excellently conveyed its stifling, paralyzing atmosphere on the screen. In the stuffy room, Meursault sits before the examining magistrate, who asks the man whether he has arranged for a defense lawyer. “Why? My case is very simple,” Meursault replies, staring off into the distance. We jump back in time to the day when our clerk received a telegram from the home informing him that his mother had died. At the nursing home eighty kilometers from Algiers, the director leaves the man alone with his mother’s body. “Night had fallen very quickly; all of a sudden, it seemed, the sky went black above the skylight”